Opusztaszer története

Ópusztaszer nevét 1200 körül említette először oklevél Scerii néven.

1233-ban Zerr, 1266-ban Scer, 1283-ban Zeer néven írták.

Anonymus leírása szerint a honfoglaló magyarok a Körtvélytóhoz (Curtueltou) értek és a Gyümölcsény nevű erdőnél 34 napot eltöltve és itt Árpád és nemesei gyűlést tartottak, ahol megállapították az ország törvényeit; szerét ejtették az ország dolgainak, és a helyet Szer-nek nevezték el.

Györffy György szerint Anonymus adatainak történeti értéke kétes; lehet, hogy a forrás csupán névmagyarázat, azonban annál több hitelt érdemel az az adatközlés, mely szerint a honfoglaláskor Ond vezér és fia Ete vezér telepedett meg itt, akitől a Bor-Kalán nemzetség származik.

A Bor kalán nemzetség később itt építette fel monostorát, mely a jelentős egyházak közé tartozott, ami abból is kitűnik, hogy sórészesedését a király 1000 kősóban állapította meg. 1318-ban ez volt Károly Róbert király tartózkodási helye.

Ópusztaszer - előző nevén Sövényháza nevét 1348-ban említette először oklevél Suenhaz néven. Nevét a sövényből készült, tapasztott házairól kaphatta.

Sövényháza a török hódoltság végéig virágzó falu volt. Egy 15. századból származó oklevél pedig mezővárosként említette.

1553-ban a török defterek összeírásakor még 92 házat írtak össze a településen, és plébánia temploma is volt, melynek romjai a 20. század elején még láthatóak voltak Ópusztaszeren, a Szer-monostor romjaitól délkeletre, 800 m-re a Kápolnai erdő határszélen. Később azonban a falu elnéptelenedett.

A török hódoltság után a terület kamarai tulajdon volt.

1803-ban gróf Zichy Leopoldina, Pallavicini János Károly özvegye vásárolta meg a Mindszent-Algyői uradalmat, és ott dohánytermesztésbe kezdett, dohánykertészeket telepítve a birtokra.

1930-ban a környék tanyavilágában? a környező uradalmi kishaszonbérletekben levő 300-500 közötti tanyán már több mint másfélezer ember élt. Sövényháza lakossága ekkor Bakssal és Dóczal együtt már 6872 fő volt, a területnek azonban falumagja még nem volt.

Az elszórtan fekvő tanyák úgynevezett községközpontjában az 1800-as években épült fel a kastély, közelében pedig a községháza, tőle 1 km-re az alsó-pusztaszeri, vagy központi major és mindkettőtől távolabb 1925-ben épült fel a katolikus templom.

Sövényháza falumagja az 1945 után felparcellázott telkeken bontakozott ki. A környező tanyák lakói az 1970-es évek közepétől kezdtek tömegesen a faluba költözni.